A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege
A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege
Blog Article
A haszid zsidó közösség Magyarországon
A zsidóság egyik vallási és spirituális irányzata, a haszidizmus, a 18. század közepén jelent meg Kelet-Európában. A mozgalom alapítója, Izrael ben Eliezer, ismertebb nevén Báál Sém Tov, tanításaiban az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre helyezte a hangsúlyt. A haszidizmus Magyarországon is mély nyomot hagyott a zsidó közösségeken, különösen a 19. és 20. század folyamán.
Galícia volt az a terület, ahonnan a haszidizmus Magyarországon elterjedt, miután ott már korábban is szilárd jelenléte volt. Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén alakultak ki az első haszid közösségek. E területeken nagy létszámú zsidó közösségek éltek, akik fogékonyak voltak a haszid tanításokra.
A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb személyisége Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. A 20. század első felében a szatmári közösség vezetője Teitelbaum rabbi volt.A haszidizmus központja Szatmárnémeti (Satu Mare) lett Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok a mai napig fontos szerepet töltenek be a nemzetközi haszid közösségekben.
Magyarországon a haszidizmus különböző áramlatai alakították a helyi zsidó közösségek vallási életét és szellemiségét. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok is jelentős hatással voltak a magyarországi haszid közösségekre. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok mind különleges vezetőkkel és tanításokkal voltak jellemezhetők, amelyek alakították követőik vallási és szellemi életét.
A magyarországi haszid közösségek számára a második világháború és a holokauszt mély és súlyos következményekkel bírt. A zsidó lakosság jelentős része, beleértve sok haszidot, elpusztult a náci koncentrációs táborokban. Azok, akik túléltek a holokausztot, gyakran elhagyták Magyarországot, és új otthont kerestek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más helyeken.
A haszidizmus Magyarországon a holokauszt után sem szűnt meg teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újra kezdett működni, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet felvirágzásával ezek a közösségek is megerősödtek. A haszid hagyományok ápolása továbbra is él Budapesten, ahol több haszid imaház és közösség működik. Ezek a közösségek bár kicsik, szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.
A haszidizmus jelentősége Magyarországon továbbra is megmutatkozik, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás fenntartásában. A haszid közösségek száma az utóbbi évtizedekben csökkent, de a mozgalom továbbra is fontos szerepet játszik a magyarországi zsidó vallási életben. A magyarországi zsidóságra a haszidizmus tanításai és szellemisége még ma is jelentős hatást gyakorol, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdagságához és sokszínűségéhez.
hasid Report this page